Általános Szerződési Feltételek

Az ÁSZF hatálya kiterjed a Vállalkozó és a Megrendelő között létrejött valamennyi kivitelezési (generálkivitelezési) szerződésre, kivéve, ha a felek ettől eltérően, írásban megállapodnak.

A Megrendelő az ajánlat elfogadásával és a szerződés aláírásával kijelenti, hogy az ÁSZF tartalmát megismerte, megértette, és magára nézve kötelezőnek fogadja el. Az ÁSZF-et a Vállalkozó honlapján (a szerződés megkötésekor megadott URL-en) és ügyfélszolgálatán ingyenesen közzéteszi.

Az egyedi szerződés és az ÁSZF eltérése esetén az egyedi szerződésben foglaltak az irányadók.

• Vállalkozó: Kul Attila Generál Kivitelező, Budapest.
• Megrendelő: az a természetes vagy jogi személy, aki a Vállalkozóval kivitelezési szerződést köt.
• Mű: az egyedi szerződésben meghatározott, tervek alapján megvalósítandó épület vagy építmény.
• Vállalkozói díj: a Mű elvégzéséért a Megrendelő által fizetendő teljes nettó ellenérték (átalánydíj).
• Pótmunka: az egyedi szerződésben nem szereplő, a Megrendelő külön megrendelésére elvégzett munka.
• Műszaki átadás-átvétel: a Mű elkészültét igazoló, felek által aláírt eljárás.
• Építési napló: az 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerinti kötelező dokumentum.

A Vállalkozó ingyenes, írásbeli árajánlatot készít a Megrendelő által benyújtott tervdokumentáció, telekadatok és műszaki leírás alapján. Az ajánlat tételesen tartalmazza az elvégzendő munkák körét, az egységárakat, az átalánydíjat és a teljesítési határidőt.

Az ajánlat kézbesítésétől számított 30 naptári napig érvényes, kivéve, ha az ajánlatban eltérő érvényességi idő szerepel. A Vállalkozó az érvényességi időn belül kötve van az ajánlathoz.

A szerződés a felek által aláírt egyedi kivitelezési szerződéssel jön létre. Szóbeli megállapodás szerződést nem keletkeztet. Az egyedi szerződés mellékletét képezi: a tervdokumentáció, a tételes költségvetés, a fizetési ütemterv és jelen ÁSZF.

A Vállalkozó fix átalánydíjon dolgozik: az egyedi szerződésben rögzített összeg a teljes Mű elvégzéséért járó ellenérték, amely anyagköltséget, munkadíjat és a Vállalkozó általános költségeit tartalmazza. Az ár az ÁFA-t nem tartalmazza.

A díj fizetése készültségi szintekhez kötött ütemezésben történik, amelyet az egyedi szerződés mellékletét képező fizetési ütemterv rögzít. A Vállalkozó kizárólag az igazoltan elkészült munkaszakasz arányában jogosult számlát kibocsátani. Előlegfizetés a foglaló összegén túl nem alkalmazható.

A számlák fizetési határideje 8 naptári nap a számla kézbesítésétől. Késedelmes fizetés esetén a Megrendelő a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni (Ptk. 6:155. §).

A Vállalkozó jogosult a munkát felfüggeszteni, amennyiben a Megrendelő fizetési késedelme meghaladja a 15 naptári napot, és a felfüggesztés ideje arányosan meghosszabbítja az átadási határidőt.

Az egyedi szerződés tartalmazza a munka kezdési és befejezési határidejét, valamint az egyes készültségi szintekhez tartozó részhatáridőket. A határidők a telek Vállalkozónak való átadásától, illetve az építési engedély jogerőre emelkedésétől számítandók, attól függően, melyik a késõbbi.

A Vállalkozó késedelméért kötbért vállal, amelynek mértékét az egyedi szerződés rögzíti (jellemzően a nettó vállalkozói díj 0,3%-a/nap, maximum a vállalkozói díj 10%-a).

A határidő nem számít késedelemnek, ha a csúszást a Megrendelő mulasztása (pl. késedelmes döntés, fizetési késedelem, módosítási igény), hatósági eljárás elhúzódása, vis maior, vagy az egyedi szerződésben meghatározott egyéb körülmény okozza.

A Megrendelő köteles a szerződés aláírása előtt igazolni, hogy az építési telek felett rendelkezési joggal bír (tulajdonjog vagy jogerős bérleti/használati jog). A Vállalkozó nem felelős a Megrendelő tulajdonjogi vitáiból eredő késedelemért.

A Megrendelő köteles biztosítani:

• az építési területre vonatkozó, jogerős és végrehajtható építési engedélyt a munkakezdés előtt,
• a telek akadálymentes megközelíthetőségét (be- és kijárás, anyagszállítás),
• ideiglenes vízcsatlakozást és elektromos áramellátást (720V/32A minimum) a munkaterületen,
• a szomszédos ingatlanokkal kapcsolatos hozzájárulásokat (ahol jogszabály előírja).

A munkaterületet a Vállalkozó veszi át, és a műszaki átadás-átvételig az ő őrzési felelőssége alatt áll.

A kivitelezés alapját képező, jogerős engedélyezési és kiviteli terveket — amennyiben az egyedi szerződés másként nem rendelkezik — a Megrendelő biztosítja a saját költségén, a munkakezdés előtt legalább 15 nappal.

Amennyiben a Vállalkozó a tervkészítést is vállalja (generálkivitelezés keretében), azt az egyedi szerződés külön rögzíti. Ebben az esetben az engedélyezési eljárás határideje a teljesítési határidő számításakor figyelembe vételre kerül.

A Vállalkozó az esetleges tervhibákból eredő munkák és költségek fedezéséért a harmadik féltől (tervező) megkapott jogorvoslat keretei között felel. Saját maga által készített tervek esetén a teljes felelősséget vállalja.

Pótmunka minden olyan tevékenység, amely az egyedi szerződés tételes költségvetésében nem szerepel, de a Megrendelő azt írásban megrendeli. A Vállalkozó a pótmunka megkezdése előtt írásbeli árajánlatot nyújt be; a Megrendelő írásos jóváhagyása nélkül pótmunka nem kezdhető el.

A jóváhagyott pótmunka díja az alapszerződés vállalkozói díjával azonos ÁFA-kulcs szerint kerül számlázásra, és a teljesítési határidőt arányosan meghosszabbítja. Az előre nem látható, jogszabályi kötelezettségből fakadó (pl. statikai előírás-változás) pótmunkák elrendelésekor a felek közösen egyeznek meg az árban és a határidő-módosításban.

A Vállalkozó a Műhöz szükséges anyagokat és berendezéseket saját nevében szerzi be, kivéve, ha az egyedi szerződés eltérően rendelkezik. Az anyagok minőségéért és a vonatkozó műszaki előírásoknak való megfelelésért a Vállalkozó felel. A Megrendelő által megjelölt anyagok alkalmazása esetén a Megrendelő az anyag minőségéért, a Vállalkozó a beépítés szakszerűségéért felel.

A Vállalkozó jogosult alvállalkozókat igénybe venni; az alvállalkozók munkájáért a Megrendelővel szemben a Vállalkozó felel úgy, mintha a munkát maga végezte volna (Ptk. 6:245. §).

Az 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet alapján a Vállalkozó elektronikus építési naplót vezet (e-építési napló). A Megrendelő — vagy megbízottja (műszaki ellenőr) — hozzáférési jogot kap a naplóhoz, és észrevételeit ott rögzítheti.

Az építési napló bejegyzései közokiratnak minősülnek és a teljesítés bizonyítékát képezik. Amennyiben a Megrendelő az elvégzett munkát az értesítéstől számított 5 munkanapon belül nem kifogásolja az építési naplóban, a munkaszakasz teljesítettnek tekintendő.

A Vállalkozó a Mű befejezéséről írásban értesíti a Megrendelőt. A felek az értesítéstől számított 8 munkanapon belül közösen lefolytatják a műszaki átadás-átvételi eljárást, amelyről a Vállalkozó átadás-átvételi jegyzőkönyvet készít.

Az átadás-átvétel nem tagadható meg olyan hiba miatt, amely a Mű rendeltetésszerű használatát nem akadályozza (Ptk. 6:249. §). Az ilyen hibák javítási határidejét a felek a jegyzőkönyvben rögzítik.

Az átadás-átvételi eljárás sikertelensége esetén a Vállalkozó 30 naptári napon belül köteles a kifogásolt hiányosságokat megszüntetni és új átadást kérni. A késedelmi kötbér (5. pont) a sikeres átadásig folyamatosan számítódik.

A Vállalkozó szavatol azért, hogy a Mű a műszaki átadás-átvétel időpontjában megfelel a szerződésben és a vonatkozó műszaki szabványokban rögzített követelményeknek (Ptk. 6:159. §).

Hiba esetén a Megrendelő a hibát haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezéstől számított 60 napon belül köteles a Vállalkozóval közölni. A hiba közlésének elmulasztásából eredő kárért a Megrendelő felel.

A kellékszavatossági igény a teljesítéstől számított 5 éven belülérvényesíthető (Ptk. 6:163. §). A hiba kijavítása alatt a szavatossági határidő nyugszik.

A Vállalkozó a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet alapján — és azon felül — az alábbi jótállási időket vállalja:

• Tartószerkezetek (alapozás, falazat, födém, tetőszerkezet): 10 év
• Vízszigetelés, tető fedése: 5 év
• Gépészeti rendszerek (fűtés, vízvezeték, elektromos): 3 év
• Egyéb munkák (burkolat, festés, nyílászárók): 1 év

A jótállási igényt a Megrendelő a hiba felfedezésétől számított 30 napon belül írásban köteles bejelenteni. A Vállalkozó a bejelentéstől számított 30 munkanapon belül köteles a hibát kijavítani, illetve az igényt elbírálni.

A jótállás nem terjed ki a normál kopásból, a Megrendelő vagy harmadik személy által okozott kárból, nem rendeltetésszerű használatból, illetve elemi kárból eredő hibákra.

A Vállalkozó az építési tevékenység ideje alatt érvényes, legalább 50 000 000 Ft biztosítási összegű felelősségbiztosítással rendelkezik, amely fedezi az építési folyamat során harmadik személyeknek okozott károkat. A biztosítás fennállását a Megrendelő kérésére igazolja.

Vis maiornak minősül minden olyan — a felek ésszerű befolyási körén kívül eső — esemény, amelyet a szerződés megkötésekor nem lehetett előre látni, és amely megakadályozza a szerződéses kötelezettség teljesítését: természeti katasztrófák, hatósági intézkedések, sztrájk, anyag- és energiahiány miatti általános ellátási zavar.

A vis maiorra hivatkozó fél köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül írásban közölni a másik féllel. Az akadály időtartamával a teljesítési határidő arányosan meghosszabbodik.

A Megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat; ebben az esetben a Vállalkozó az elvégzett munkák és felmerült költségek arányos díjazására, valamint az elmaradó haszon megtérítésére (meghiúsulási kötbér: a fennmaradó vállalkozói díj 15%-a) jogosult (Ptk. 6:248. §).

A Vállalkozó akkor mondhatja fel a szerződést, ha a Megrendelő fizetési késedelme meghaladja a 30 naptári napot, vagy ha a Megrendelő az együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti, és azt az írásbeli felszólítástól számított 10 munkanapon belül sem orvosolja.

A felek vitáikat elsősorban tárgyalásos úton rendezik. Eredménytelen egyeztetés esetén a felek alávetik magukat a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara melletti Választottbíróság kizárólagos hatáskörének, vagy — ha valamelyik fél fogyasztó — a Budapest területileg illetékes bíróság hatáskörének.

A szerződésre a magyar jog, különösen a Ptk., az 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet és a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet az irányadó.

Jelen ÁSZF 2024. január 1-jén lép hatályba és határozatlan ideig érvényes. A Vállalkozó az ÁSZF-et jogosult egyoldalúan módosítani; a módosítás a folyamatban lévő szerződésekre nem vonatkozik. Az ÁSZF aktuális szövege mindig elérhető a Vállalkozó honlapján.

Az ÁSZF-ben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.